A közösségi könyvjelzőkben rejlő lehetőségek

Közösségi könyvjelzők segítségével mobilisan, és mások számára is hozzáférhető módon tudunk elmenteni hasznosnak talált weboldalakat. Ezzel egyrészt könnyebbé tehető a többszereplős munka (például közös cikk- vagy előadásírás), mivel könnyű linkeket gyűjteni és azokat megosztani, másrészt a saját könyvjelzőinkhez is bármelyik számítógépről hozzá tudunk férni. Ezek az alkalmazások hasonlítanak az internetes böngészők "Kedvencek" menüpontjában való mentéshez, csak a mentés nem az adott gép böngészőjében történik, hanem a világhálón egy könyvjelző program általunk üzemeltetett fiókjában.

A közösségi könyvjelzők (social bookmarks) körülbelül 2005-2010 között élték aranykorukat, majd a facebook és a twitter elterjedésével hanyatlásnak indultak, bár még mindig több millióan használnak ilyen alkalmazásokat. Talán legismertebb közülük a tavaly a Yahoo! által felvásárolt Delicious, de nagyon elterjedt még a Digg, a Reddit, a Stumbleupon, és a Citeulike is. Ezeken az oldalakon bizonyos témák köré egész méretes közösségek is szerveződtek, azonban egyéni vérmérséklet kérdése, hogy ki mennyire merül el a "közösségi" részében, vagy csak szimplán a saját linkjei tárolásra használja a könyvjelzőjét.

A közösségi könyjelzők használatához először regisztrálni kell valamely könyvjelző alkalmazásban, utána lehet elkezdeni menteni az így létrehozott fiókunkba az oldalakat. A weboldalak elmentését jelentősen megkönnyíti, hogy a böngészőkbe (explorer, chrome, mozilla, stb.)  ki lehet rakni olyan gombot (ún. bookmarklet-et), aminek a segítségével az aktuálisan megnyitott oldalt rögtön el lehet menteni a könyvjelzőink közé. Tehát nem kell minden mentéshez külön belépni a könyvjelzőnkbe, megnyitni a fiókunkat.

 Sok elmentett oldal esetén jól jön, hogy az elmentett oldalakhoz címkéket tudunk rendelni (tagging). A címkék segítségével témák szerint tudjuk csoportosítani az oldalainkat, és később jóval könnyeben tudunk keresni az elmentett linkek között. A címkékre, vagy akár mások könyvjelzőire is akár RSS olvasóval is fel lehet iratkozni, így az olvasónkban automatikusan értesülünk arról, ha az adott témában valaki(k) elmentett(ek) linkeket.

 Ízelítőnek itt egy kép egy általam hasznos fül- orr- gégészeti linkek mentésére létrehozott delicious fiókról. A képernyő nagy részét bal oldalon az elmentett linkek foglalják el, időrendi sorrendben, legfelül a legutoljára mentett. Az egyes linkek alatt ott vannak a címkék, melyek egy kupacon a képernyő jobb alsó sarkában tekinthetők át.

Delicious

A Facebook, mint orvos-szakmai információforrás

A facebook a világ eddig legnagyobb, legdinamikusabban fejlődő internetes közösségi hálózata, a blogbejegyzés pillanatában több, mint 800 millió regisztrált tagja van világszerte. Ezzel abszolút maga mögé utasította a korábbi kedvenceket, a MySpace-t, a Google által birtokolt Orkut-ot, a Ning-et, a Hi5-ot, de a Linked In sem fogja utolérni, sőt, az aktuális feltörekvő nagy kedvenc Tumblr sem veszélyezteti a pozícióját. A Facebook súlyára jellemző, hogy két hete a tőzsdére is bevezették, ahol csak az első napon 23,4 milliárd dollár értékben kereskedtek Facebook részvénnyel (infografika ITT).

A középkorú vagy idősebb orvosok jelentős része ódzkodik a Facebooktól, felesleges időpocsékolásnak és/vagy adathalászatnak tartja, valójában nem teljesen indokolatlanul. Az aggodalmak részben érthetőek, hiszen az adatainkkal fizetünk az ingyenes regisztrációért és használatért, azonban egyrészt nem kell okvetlen minden adatunkat megosztani, másrészt a személyes adatok beállításnál bárki megszabhatja, hogy ki milyen adatokhoz férjen hozzá (senki / ismerősei / ismerősök ismerősei / mindenki). A fiatalabb orvosgeneráció nagy része már inkább bátrabban használja a Facebookot, elsősorban kapcsolattartási céllal. Azonban az orvosok számára ezen kívül tartogat még legalább két, szakmai szempontból is hasznos lehetőséget a Facebook.

Egyrészt, mivel manapság az embereket, így a fiatalabb orvosokat is a Facebookon lehet legegyszerűbben utolérni, már számos orvosi folyóirat, szakmai szervezet, mintegy ügyfélszolgálati vagy marketingcsatornának használja a Facebookot, és publikációkat, szakmai híreket tesz ott közzé. A folyóiratok közül az egyik legjobb példa a hatékony Facebook használatra a New England Journal of Medicine. Facebook oldalukon látványos képekkel érdekes eseteket mutatnak be, kvízjátékokat hirdetnek, illetve a jobb cikkeikből szemezgetnek, kifejezetten bíztatva a követőeiket kommentálásra. Így már több, mint 300.000 főből, zömmel kollégákból álló rajongói bázist tudtak maguknak kialakítani ezen a fórumon.

The_new_england_journal_of_medicine

 

Szakmai szervezetként a saját területemről az USA hivatalos fül- orr- gégészeti szakmai szervezetét tudom kiemelni, az American Academy of Otolaryngology - Head and Neck Surgery-t. Ők amellett, hogy érdekesebb fül- orr- gégészeti vonatkozású híreket is közreadnak,  a legtöbb hivatalos szakmai eseményről Facebook eseményt is létrehoznak, ezzel próbálva elérni nagyobb hír-penetrációt.

Aaohns

 

A hivatalos oldalak mellett legalább ekkora jelentősége van Facebookon az alulról jövő kezdeményezéseknek, főleg az ún. Facebook-csoportoknak. A Facebookon bárki, bármilyen téma köré létrehozhat teljesen nyitott, vagy kifelé zárt, meghívásos elven működő csoportot, és már számos orvos-szakmai szempontból szerveződött csoport is található itt. Például legalább 4-5 kifejezetten akítv  fül- orr- gégészeti csoport jött már létre, a legnagyobbak az Otolaryngology - Head and Neck Surgery (3947 tag), az ENT Today (3195 tag), az ORL for ALL (770 tag), vagy az ORL-HNS Union (1046 tag), de rajtuk kívül még jópár kisebb, többé-kevésbé aktív csoport létezik. Sőt, jellemzően a közel-keleti országok esetében a nemzeti fül- orr- gégészeti társaságoknak mind van Facebook csoportja is, ahova más nemzetiségű kollégákat is szívesen felvesznek (pl. jordán vagy a libanoni csoport). Ezekben a csoportokban rendszeres témamegbeszélés, esetbemutatás zajlik, konferenciákat, új termékeket hirdetnek meg a kollégák.

Ízelítőnek az ORL - HNS Union csoport:

Orl-hns_union

 

A Facebookot érdemes így is megközelíteni, mert így nem kell ahhoz új csatornát nyitnunk, hogy szakmailag is hasznos információkhoz jussunk.

A naprakészség legjobb eszköze: google reader (RSS olvasó)

Ha megkérdezik tőlem, hogy orvos-szakmai szempontból melyik alkalmazás a leghasznosabb azok közül, amiket az elmúlt években megismertem, akkor biztos, hogy legelső helyen a google reader-t mondanám. A google reader egy úgynevezett RSS olvasó. Az RSS a Really Simple Syndication rövidítése, ami egy híraggregátor rendszert takar, az RSS olvasó pedig egy olyan program, ami helyettünk automatikusan egy helyre (az olvasóprogramba) összegyűjti, aggregálja az aktuális híreket a gyakran frissülő híroldalakról, portálokról, blogokról, gyakorlatilag a hírek megjelenése pillanatában. Manapság az RSS rendszer használata alapkövetelmény minden olyan weboldalon, ahol rendszeresen frissül a tartalom, legyen az híroldal (pl. Index, Origo, hvg.hu), szakmai újság (szinte az összes nemzetközi orvosi újság), blogok (pl. blog.hu, blogger, wordpress, stb.). Az RSS rendszer használatával saját magunknak tudunk összeállítani újságot, mi szabjuk meg, hogy honnan, melyik weboldalakról érkezzenek be a hírek, a könnyebb átláthatóság kedvéért pedig akár rovatokat is létre tudunk hozni.

 Az RSS rendszer jele ez: 

Rss-icon_40x40

Minden olyan weboldalt be tudunk csatornázni az RSS olvasónkba, ahol a fenti ikont, vagy az RSS kifejezést megtaláljuk. Azonban az, hogy az RSS olvasón, a google reader-en át érkeznek hozzánk az orvosi cikkek, még nem jelenti azt, hogy ingyen hozzáférünk fizetős újságokhoz. Valójában csak a cikkek címét, esetleg az absztraktjait látjuk a readeren keresztül, maguk a cikkek így is csak pénzért elérhetőek. Ezen kívül pedig először konfigurálnunk kell az RSS olvasót, ami a google reader esetében azt jelenti, hogy regisztrálni kell  egy google fiókot (akik gmail-es emailt használnak, már eleve van google fiókjuk), majd pedig egyszer rá kell szánni az időt, és össze kell állítani, hogy melyik oldalakról szerezze be a híreket az olvasóprogram. Ez persze némi időráfordítást jelent, de például egy fül- orr- gégész esetében ez nem több kb. 1 óránál. Maximum ennyi időbe telik, amíg felkeressük az összes lényeges fül- orr- gégészeti szaklap weboldalát, és az oldalak ún. RSS feeed linkjét egyenként bemásoljuk az olvasóba. A feed linkhez az adott oldalon található, fent bemutatott RSS ikonra vagy feliratra kattintva jutunk el, azt kell bemásolni a google reader "Subscription" (Feliratkozás) mezőjébe (lásd később). Egyébként sok oldal esetében maga az "anyaoldal" linkje is alkalmas arra, hogy az olvasóba rakjuk, de ezt csak akkor lehet eldönteni, ha megpróbáljuk bemásolni.

 

Ez az én google readerem:

Greader_2

Piros karika: A "Feliratkozás" (Subscribe) a legfontosabb a hírforrások összeállításához. Ide kell bemásolni az újságok, weboldalak feljebb már említett feed linkjeit.

Példának pár fül- orr- gégészeti újság feed linkje:

Laryngoscope:
http://onlinelibrary.wiley.com/rss/journal/10.1002/(ISSN)1531-4995

Archives of Otolaryngology - Head & Neck Surgery: http://archotol.jamanetwork.com/rss/site_18/74.xml

European Archives of Oto-Rhino-Laryngology: http://api.ingentaconnect.com/content/klu/405/latest?format=rss

Head & Neck:
http://onlinelibrary.wiley.com/rss/journal/10.1002/(ISSN)1097-0347
)  

Kék karika: itt tudjuk beállítani, hogy csak a még el nem olvasott, vagy pedig az összes (már elolvasott) hír is megjelenjen a képernyőn.

Zöld karika: Itt címkét tudunk rendelni az adott hírhez, hogyha bizonyos téma híreit külön el akarunk menteni.

Sárga karika: ez a google reader saját keresője, amivel az olvasónkban korábban megjelent tartalomban tudunk keresni.

 

A google readeren kívül létezik egy csomó más RSS olvasó is, de amennyire láttam/hallottam, a google reader jelenleg a legjobb, legalábbis nekem mindenképpen bevált, eszembe sem jutott lecserélni. Persze szívesen veszek pro- és kontra érveket hozzászólás formájában! Egyébként a közösségi oldalak, a facebook, de főleg a twitter elterjedésével, technológiai körökben már eltemették az RSS-t. Ugyanis a technológiai újdonságokról twitteren például nagyon sok szó esik, így az aktív twitter felhasználók már az ismerőseik által szűrve, a tényleg fontos újdonságokról ugyanolyan hatékonyan szereznek tudomást, mint korábban az RSS olvasóikból. Viszont az orvos-szakmai hírek esetében még nagyon gyér a közösségi oldalakon való hírterjesztés, nekünk a jó öreg RSS olvasó még mindig a legegyszerűbb/gyorsabb/hatékonyabb.

Intro: manapság minden orvos e-doktor

A Doctors 2.0 & You konferencián maga az e-doktor, mint kifejezés definíciója, sőt légjogosultsága gondolkodtatott el leginkább. Hiszen én mint e-doktor voltam jelen és adtam elő, miközben 2012-ben az orvosok messze nagy többsége már szintén e-orvos is egyben. Mindnyájan használjuk a munkánkhoz az internetet és/vagy valami azzal kapcsolatos új technológiát. A különbség itt az egyes orvosok között inkább csak a fokozatokban van. Ki mennyire e-orvos? Akik szakmai szempontból csak az “alapfunkciókat” használják az interneten (pl. szakmai információ keresése google-ban, vagy emailezés kollégákkal), ők kevésbé e-orvosok, míg akik azt nézik, hogy az újabb és újabb technológiák, alkalmazások, platformok, közösségek miben lehetnek a saját szakmai hasznukra, vagy miben tudják a betegedukációt, az orvos-beteg viszonyt javítani, egyszerűsíteni, ők nagyon e-orvosok.

Egyébként az előadásom arról szólt, hogy hogyan lettem e-orvos, milyen stratégiával építettem fel a rendelő web2.0-ra épülő megjelenését Sajnos a diák önmagukban nem túl sokat mondanak szöveg nélkül, de álljanak itt is:

Egy dolgot szeretnék csak kiemelni az előadásból: az, hogy e-orvos lettem, vagyis elkezdtem adaptálni az új technológiákat, a “hagyományos” orvoslásban is óriási hasznomra vált, mert például megtanultam, hogy lehet napi 5-10 perc ráfordítással az összes lényeges friss fül- orr- gégészeti hírt, újságot monitorozni. Ez egyébként 90%-ban az RSS olvasónak köszönhető (10% twitter+facebook), ami már egy egész öreg, és pofonegyszerű technológia, de a sok száz általam ismert orvos közül például még ezt sem használja szinte senki. Persze az orvosok elsősorban nem a technológiai affinitásukról híresek, de aki nem hajlandó "e-orvosodni", és elzárkózik az internethasználattól, illetve az újabb és újabb technológiáktól, platformoktól, az le fog maradni. Egy szorgalmas beteg előbb lesz képben a betegségét illető aktualitásokban, mint az orvosa, ami hát finoman szólva is kellemetlen lehet.

Mindenesetre pont ezért jött létre ez a blog: esetleg kissé szájbarágósan, a gyakorló orvos szemszögéből szeretnék segíteni a kollégáknak az e-orvoslás útján.

Vicces, de mire megírtam a bejegyzést, megérkezett az rss olvasóba Bryan Vartabedian legújabb posztja, szinte ugyanerről a témáról, csak kissé más megközelítésben.